Operakalauz

Goldmark Károly

Erkel Ferenc mellett egyetlenegy, részben Magyarországon működő, magát magyarnak valló szerző volt, aki vele egyenlő rangú és színvonalú operaéletművet tudott létre hozni: Goldmark Károly. Bár nem beszélte a magyar nyelvet, operáit sem magyar nyelvű szövegkönyvek alapján komponálta, mégis tárgyalni szokták, ha a magyar opera történetéről van szó.

A Sába királynője:

Már első operájával nagy sikert aratott, annak ellenére, hogy a darab évekig porosodott a bécsi opera igazgatóságán, míg végül Goldmark Liszt közbenjárását kérte, aki elérte, hogy színre vigyék a művet. A Sába királynője óriási siker lett az 1875-ös bécsi premieren éppúgy, mint az egy évvel későbbi pesti bemutatón. Az opera 1877-ben Hamburg, 1878-ban Prága, 1880-ban Szentpétervár városában aratott óriási sikert, sőt 1885-ben New Yorkban is színre vitték a Metropolitan operában. Ez volt az első magyar vonatkozású darab, ami eljutott a tengerentúlra (a következő majd Hubay Jenő A cremonai hegedűse lesz), New York után Buenos Airesben is bemutatták. Goldmark operája tehát sikert sikerre halmozott.

Sába királynője és Salamon király találkozása Lorenzo Ghibertidomborművén

A Sába királynője mutatós díszleteket, nagy létszámú kórust, tekintélyes balettkart igényel, ellenkező esetben az előadás vérszegénynek tűnik. Ennek köszönhető, hogy ma már ritkán kerül színpadra. Pedig a kitűnő mű ma is sikert arathatna megfelelő énekesekkel és rendezővel. A darab zenéje romantikus, sok eklektikus vonással, keleti, egzotikus elemekkel, néhol egészen újszerű harmóniával. A szerző éppúgy merít Liszt, mint Gounod, Wagner vagy Verdi zenéjéből. Legnagyobb érdeme, hogy ezt a sok, egymástól annyira különböző hatást egységes egésszé tudja formálni. A mű hangszerelése teljesen egyedi, a zene nagyon hatásos, de olykor kicsit terjengős is. A művet a rendezők ezért sokszor rövidítve vitték színre. A hatalmas felvonulások és kórusjelenetek, a kiváló zenekari részek és a balett, a hatásosan és jól felépített áriák és együttesek azonban így sem vesztettek drámai sodrásukból.


A sikeren felbuzdulva Goldmark még öt dalművet komponált, amelyek magyar színpadokon sikert arattak, és olykor külföldre is eljutottak, de már nem érték el a Sába királynője színvonalát. Viszont mindegyik darabnak vannak érdemei. A Merlin esetében a szerző igen hatásosan ábrázolja a szövegben rejlő misztikumot és démoniságot. A zene erőtejes, a tündérjelenetekben lírai, a démonjeleneteiben rémisztő. Wagner hatására a szerző ekkor már a zenedráma felé mozdult el. A házi tücsökkel Goldmark eljutott a meseszerűig. A fantasztikus meseopera Lortzing hatását mutatja és a szerzőnek sikerült benne leépítenie korábbi hatalmas zenei tablóit, monumentális jeleneteit.

A hadifogolyban ismét Wagner hatása érvényesül. A jeleneteket túlságosan elnyújtottak, a zenéből hiányzik a szenvedélyesség, a jellemábrázolás, a darab sok tekintetben félresikerült. Ugyanez mondható el a Götz von Berlichingen esetében is. A szövegkönyv Johann Wolfgang von Goethe fiatalkori drámájának brutális megcsonkítása, leegyszerűsítése, a szövegkönyvíró elveszett a drámai jelenetek rengetegében. Goldmark minden tőle telhetőt megtett: elvetette a zárt formákat, de nem alkalmazta a wagneri énekbeszédet sem. A zenekar fontos szerepet kapott, mindenhol jelen van és mindent aláfest, kifejez, így a szerzőnek olykor sikerül igen hatásos drámai sodrást teremtenie.

Goldmark utolsó operája a Téli rege. A mű szerencsésen ötvözi A házi tücsök líraiságát a korábbi művek drámai sodrásával. Az öreg mester fiatalos könnyedséggel dalol a szerelemről. Perdita alakjában kitűnően valósította meg azt a fajta őszinte érzelmességet, amit korábbi műveiben is csak ritkán tudott közvetíteni.

Forrás: Wikipedia



Adatvédelmi szabályzat